Manapság egyre többször találkozunk a családokon belül nemcsak valós, hanem hamis vádakkal is. A szülők közötti harcban sokan úgy érzik, a büntetőjogi vádaskodás az egyetlen hatásos fegyver, amivel előnyt szerezhetnek a gyermekelhelyezési perekben. Azonban a hamis vádak – legyen szó akár sikkasztásról, akár szexuális abúzusról – nemcsak a hamisan megvádolt életét teszik tönkre, hanem a gyermek lelki és mentális egészségét is örök időkre megnyomoríthatják.
Magyarországon a jogrendszer nehezen tud különbséget tenni valódi és koholt vádak között, különösen ha szülői konfliktus áll a háttérben. Egy-egy rosszul vagy egyoldalúan lefolytatott vizsgálat, a megfelelő szakértői kontroll és utánajárás hiánya oda vezethet, hogy évekig húzódó jogi huzavona után sem derül ki, ki az igazi áldozat – és közben az általános bizalmatlanság csak növekszik a rendszerrel szemben.
A hatóságok feladata, hogy az igazságot ne csak látszólag, hanem ténylegesen kiderítsék. Ehhez azonban mind szakmai, mind társadalmi szemléletváltásra van szükség: a gyermek a legfontosabb, mindenek felett. (CIVILHETES)