Mindannyian tudjuk, milyen sokat számít, milyen környezet vesz minket körül, amikor valami újat tanulunk. Legyen szó egy iskolai osztályteremről vagy akár egy munkahelyi továbbképzésről, a légkör nagyban befolyásolja, mennyire vagyunk képesek befogadni az információt, mennyire érezzük magunkat biztonságban hibázni, és mennyire marad meg bennünk a tanult anyag.
De mi a helyzet az otthonnal? A gyermek első és talán legfontosabb tanulási tere az otthon. Itt sajátítja el az alapvető készségeket, a kommunikációt, a társas viselkedést, és itt alakul ki a világról alkotott első képe. Éppen ezért a gyermeknevelés szempontjából létfontosságú egy olyan kedvező tanulási légkör megteremtése, ahol a kicsik bátran felfedezhetnek, kérdezhetnek és próbálkozhatnak.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Elsősorban azt, hogy az otthon egy biztonságos bázis legyen. A gyermek tudja, hogy szeretik, elfogadják, még akkor is, ha nem megy valami elsőre. Fontos a szülői figyelem, az együtt töltött minőségi idő, a közös játék és az, hogy válaszoljunk a kíváncsi kérdéseikre, még ha néha furcsák is. Teremtsünk lehetőséget a spontán tanulásra – egy séta a parkban, egy közös sütés, egy régi fénykép nézegetése mind-mind értékes pillanat.
Ez a légkör nem a teljesítményről szól, hanem a folyamatról, a próbálkozás öröméről. Bátorítsuk a gyermekeket, amikor új dolgokba vágnak, legyünk türelmesek a kudarcokkal szemben, és mutassunk példát azzal, ahogyan mi magunk is tanulunk, olvasunk, vagy érdeklődünk a világ iránt. A dicséret legyen őszinte és a konkrét erőfeszítésre irányuljon, ne csak az eredményre.
Egy ilyen támogató, bátorító légkörben a gyermek belső motivációja erősödik, jobban mer kockáztatni (pozitív értelemben), és az élethosszig tartó tanulás iránti vágya is megerősödhet. Ez nemcsak a későbbi iskolai sikerek alapja lehet, hanem egy kiegyensúlyozott, nyitott személyiség fejlődését is elősegíti. A kedvező tanulási légkör az otthonban tehát nem csak a tanulásról szól, hanem a gyermek egészséges fejlődéséről is.