A gyermeknevelés egy csodálatos, de kihívásokkal teli folyamat, melyben a szülő nemcsak gondoskodó, hanem úttörő is – egy példakép, aki megmutatja, hogyan lehet értékek mentén élni. Ebben a folyamatban az értékek iránti elkötelezettség a legfőbb útmutató. Azok az alapvető értékek, mint az őszinteség, tisztelet, felelősség, együttérzés és kitartás nemcsak szavak, hanem vezérelvek, amelyek mentén nap mint nap döntéseket hozunk – és ezek a döntések formálják gyermekeink jellemét is.
Sok szülő gondolja úgy, hogy a gyerek majd az iskolában tanulja meg, mi a helyes és mi a helytelen, azonban ezek az alapkövek már otthon kerülnek lefektetésre. A gyermekek figyelnek, megfigyelnek, utánzással tanulnak. Ha azt látják, hogy szüleik hűek maradnak az értékeikhez, akkor ők is ezt veszik természetesnek. Ha egy családban például fontos a tisztelet, és ezt a szülő nemcsak tanítja, de mutatja is – a felnőttek és a gyerekek irányába egyaránt –, akkor a gyermek számára ez válik az alapvető működési modellé.
Az értékek iránti elkötelezettség azonban nem jelenti azt, hogy mindig minden tökéletes. Mi is hibázunk, mi is tanulunk. A gyermekeink előtt való beismerés, hogy tévedtünk, nem a gyengeség jele, hanem az elkötelezettség megnyilvánulása – az iránt, hogy fejlődjünk, tanuljunk és ezáltal fejlődési lehetőséget mutassunk a gyermekeink számára is. A példamutatás itt nem a makulátlanságról, hanem az őszinteség és hitelesség fontosságáról szól.
A családi hétköznapokban, amikor feszültek vagyunk a munka miatt, vagy nyomaszt a napi rohanás, különösen fontos, hogy emlékeztessük magunkat, miért is vállaltuk az értékvezérelt nevelést. Az értékek iránti elkötelezettség tudatos odafigyelést igényel: időt kér, türelmet igényel, és folyamatos önreflexiót kíván. De ez az elkötelezettség teremti meg azt az érzelmi biztonságot, amelyben a gyermekek egészségesen fejlődhetnek.
Amikor egy szülő a mindennapi élet során következetesen, ugyanakkor emberségesen képviseli értékeit, egyfajta belső iránytűt ad át gyermekének. Így lehetőség nyílik arra, hogy ne csupán „jó gyerekeket” neveljünk, hanem olyan gondolkodó, együttérző, értékalapú döntéseket hozó fiatalokat, akik a jövő alakítói lesznek. És talán nincs annál erőteljesebb példamutatás, mint amikor hitelesen és elkötelezetten éljük azokat az értékeket, amelyeket gyermekeinknek szánunk.