Ahogy a gyermekeink növekednek, minden nap újabb csodákat láthatunk kibontakozni a szemünk előtt. Nem csak a fizikai növekedésük lenyűgöző, hanem az is, ahogyan a világot megértik, kapcsolatokat teremtenek, és tanulnak. A tanulás nem csupán az iskolapadban történik; egy folyamatos, aktív utazás, különösen a kicsik számára. Ebben az utazásban kulcsszerepet játszanak a reflektív tanulási folyamatok.
Mi is ez valójában? Amikor egy gyermek építőkockákból várat épít, és az leesik, megtanulja, hogy bizonyos formák vagy elrendezések nem stabilak. Ha újra próbálkozik, és másképp csinálja, az már a reflektív tanulás része. Visszagondol a korábbi tapasztalatra (a leesett várra), elemzi, miért történt, és alkalmazza a tanulságot a következő próbálkozásnál. Nem csak megtanulja, hogy a vár leesett, hanem azt is, miért, és hogyan teheti másképp.
Ez a belső feldolgozás, az élmények átgondolása, a hibákból való tanulás és az új stratégiák kipróbálása a reflektív tanulás lényege. Gyermekkorban ez a folyamat rendkívül intenzív. Gondoljunk csak bele, hányszor próbálkozik egy kisgyermek, mire megtanul járni, hányszor esik el, és minden alkalommal finomít a mozdulatain, egyensúlyán.
Szülőként vagy nevelőként sokat segíthetünk ebben a folyamatban. Nem kell minden problémát azonnal megoldanunk helyettük. Engedjük meg nekik a próbálkozást, a hibázást. Kérdésekkel terelhetjük a gondolataikat: Mi történt?”, „Mit gondolsz, miért történt?”, „Mit csinálhatnál másképp legközelebb?”. Ezek a kérdések nemcsak a problémamegoldó képességüket fejlesztik, hanem arra ösztönzik őket, hogy aktívan gondolkodjanak saját tapasztalataikról.
A közös beszélgetések a nap eseményeiről, az érzéseik kifejezésére való bátorítás szintén a reflektív képességeiket erősíti. Amikor mesélnek arról, mi történt az óvodában vagy az iskolában, és mi hogyan reagálunk rá empatikusan és kérdésekkel, segítünk nekik feldolgozni az élményeket, megérteni mások nézőpontját és saját reakcióikat.
A játék maga is egy hatalmas reflektív tér. A szerepjátékban a gyerekek különböző szituációkat dolgoznak fel, a konfliktusokat is beleértve, kipróbálnak különböző reakciókat. Az építőjátékoknál, kirakósoknál, logikai játékoknál állandóan terveznek, próbálkoznak, értékelnek és módosítanak – mind a reflektív tanulás aktusai.
Értékes felismerés lehet számunkra is, hogy a gyermekek tanulása nem egy lineáris út, hanem egy ciklikus folyamat, ahol a tapasztalat, a reflexió, az elméletalkotás és a cselekvés egymást váltja. A mi szerepünk ebben a folyamatban az, hogy biztonságos és támogató környezetet teremtsünk, ahol szabadon kísérletezhetnek, hibázhatnak és gondolkodhatnak a tapasztalataikról.